Márc. 25-én kelt 127 kiemelkedő magyar értelmiségi közös tiltakozása, melyet a kormányhoz intéztek. Tiltakoznak a kormány részrehajló politikája ellen, amely a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét fedezi és támogatja. A magyar kisebbség által is lakott területeken nem a helyi tanácsok, hanem a Vatra Romaneasca kezében összpontosul a legnagyobb hatalom. Nemcsak a jogok gyakorlása lehetetlen "hanem a puszta életünk is veszélyben forog. Amint azt Sütő András író és Péter Mihály egyetemi tanár esete is bizonyítja." A tömegkommunikációban torzító, uszító tájékoztatási politika érvényesül. Az aláírók tiltakoznak az ellen, hogy Marosvásárhely körzetéből márc. 22-én életveszélyes fenyegetések közepette harminc külföldi nem magyar újságírót kiutasítottak és kitoloncoltak az országból. Az aláírók követelik, hogy pártatlan nemzetközi jogászbizottság a helyszínen vizsgálja ki az Erdélyben kialakult konfliktusok okait. Ezt a dokumentumot eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1990. augusztus 4.
A Romániai Magyar Szó egymás mellett közölte a Minzatu-jelentést /a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa kivizsgáló bizottságának jelentését/ és a Helsinki Watch jelentését a márciusi marosvásárhelyi eseményekről. Minzatué elfogult, 1918-ig megy vissza, részletezi, hogy 1989 végén a székely megyékben meggyilkoltak román állampolgárokat, nem említette, hogy milicistákról volt szó és akkor románlakta vidéken is voltak hasonló cselekmények, meggyalázták Avram Iancu szobrát /ismeretes, hogy részeg fiatalok megpróbáltak felmászni a szoborra/, olvasható, de nem szól magyar szobrok meggyalázásáról, összetöréséről, stb. Minzatu azt állította, hogy 1990. márc. 16-án Marosvásárhelyen eltávolították egy gyógyszertár a román nyelvű feliratát. Ez nem igaz, valójában a román mellé magyarul is kiírták, hogy gyógyszertár. Sok valótlanság van a Minzatu jelentésben, nem is lehet mindet felsorolni. Román tüntetők feldúlták az RMDSZ székházát. A Helsinki Watché tárgyilagosabb, jelezte azt is, hogy csak cigányokat ítéltek el. A Helsinki Watch jelentése szerint románok támadtak az RMDSZ-székházba menekült magyarokra, megverték az ottrekedt magyarokat, a rendőrség mindezt tétlenül tűrte. A jelentés felvételekkel igazolta, hogy a környező falvakból botokkal felfegyverzett románok érkeztek a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., 3., 4./
1991. március 25.
Nyílt levélben tiltakozott 127 romániai magyar értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája, a Vatra Romaneasca uszító pogromtevékenysége, a tömegkommunikációban érvényesülő torzítások és uszítás ellen. Követelték, hogy pártatlan nemzetközi bizottság a helyszínen vizsgálja ki Erdélyben kialakult konfliktusokat és a tényállást tárja a nemzetközi nyilvánosság elé. Ezt a tiltakozást eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1991. október 17.
Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1992. március 7.
Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
1992. július 22.
Szász János nyílt levélben fordult Iliescu államelnökhöz: vádolja az elnököt, amiért tíz évre ítélték Cseresznyés Pált, annak ellenére, hogy egy tanú vallotta, a képen látható áldozat nem Cofariu. Ez politikai per volt, annak bizonyítására rendezték, hogy a pogromért a magyarok a felelősek. Érdekes módon nem ezt állítja a Helsinki Watch jelentése. Szász János vádolja az elnököt, mert elnöksége idején megtűrte ezt az antidemokratikus, olykor rasszista magyarellenességet. Állandóan elhangzik politikai berkekben, a parlamentben, hogy a magyarok nem civilizáltak, barbárok. Szász János követeli: rendelje el az elnök Cseresznyés Pál perének újrafelvételét, tisztázza, hogy a pogrom nem a magyarok műve volt. /Szász János: J'accuse... Vádolom Önt, államelnök úr... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1992. december 21.
A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A Helsinki Watch javasolni fogja a román kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit, a magyar iskolák zaklatását, állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. /Népszabadság, dec. 21./
1993. január 15.
Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./
1993. november 8.
A Helsinki Watch szeptemberi keltezéssel adta közre 140 oldalas beszámolóját Romániáról. Az eltelt három évben "drámai mértékben felerősödött az idegengyűlölet, a rasszista propaganda, beleértve a kisebbségellenes helyi sajtó lábrakapását és a populista jobboldali pártok megjelenését is." Még mindig jelentősek az akadályok a magyar kisebbség anyanyelvi oktatása és kulturális öröksége ápolása előtt. Sok magyart és románt nyugtalanítanak a szélsőjobboldali pártok és a Securitate maradványainak együttműködése. /A Helsinki Watch jelentése Romániáról. = Új Magyarország, nov. 8., A Helsinki Watch Romániáról. = Pesti Hírlap, nov. 8./
1993. december 9.
A Helsinki Watch legutóbbi jelentése szerint a romániai magyarságot 1989 óta is sújtja a diszkrimináció az igazságszolgáltatás, az oktatás és a tömegtájékoztatás terén. A bukaresti Adevarul dec. 8-i száma A Helsinki Watch rólunk, Budapest szemszögéből címmel bírálta a jelentést. /A Helsinki Watch és Bukarest egymást bírálják. = Népszabadság, dec. 9./
1995. február 2.
A Helsinki Watch Emberi Jogi Főosztályának a román kormánynak szóló /1993. szeptemberi/ ajánlásait olvashatjuk a napilapban. Az ajánlások változatlanul aktuálisak: határolja el magát a szélsőséges nézetektől, dolgozzon ki a képviselőkkel és a kisebbségekkel együtt oktatási és vallásügyi törvényt, juttasson kormánypozícióba kisebbségieket is, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2001. március 1.
Erdély - egy európai régió fejlődése, változásai és kilátásai címmel konferenciát rendez Londonban az ottani Közgazdasági és Politikatudományi Egyetem (London School of Economics and Political Sciences, LSE) márc. 3-án. Az LSE-t az etnikumközi konfliktusok kutatásának élenjáró műhelyeként tartják számon a nagyvilágban, de csak most szentel először Erdélynek egésznapos rendezvényt. Az értekezleten meghívott előadóként részt vesz dr. Vasile Dancu információs miniszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának dékán-helyettese, a Metromedia Transilvania közvélemény-kutató cég igazgatója, dr. Chris Binns ismert brit Románia- és Kelet-Európa-kutató, Schöpflin György, a Londoni Egyetem társadalomtudományi karának professzora, Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök, Gabriel Andreescu, a Helsinki Watch Emberjogi Bizottság romániai fiókjának elnöke, valamint Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az értekezletre eljön Ion Iliescu elnök szóvivője is. A Szabadság főszerkesztője a magyar sajtó, közelebbről pedig a Szabadság szerepéről szól majd az erdélyi etnikumközi viszonyok és az európai beilleszkedés fényében. Balló Áron márc. 1-jén az erdélyi magyarság helyzetéről tart előadást a Warwick Egyetem meghívottjaként, Coventryban. /Londoni értekezlet Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
